SportInnovation.hu

A tudatosság korában egyre többen figyelünk oda a testsúlyunkra és annak a szervezetünkre gyakorolt hatásaira. A túlsúly és az elhízás népbetegségnek számítanak a modern társadalmakban, számos krónikus betegség kockázatát növelve, míg az alultápláltság és a kóros soványság is komoly egészségügyi problémákat vethet fel.

Ebben a kontextusban gyakran találkozunk a BMI rövidítéssel, amely egy széles körben használt mutató a testtömeg megítélésére. De mit is jelent pontosan ez a három betű? Miért fontos a BMI ismerete és mérése, és hogyan segíthet nekünk abban, hogy képet kapjunk a testsúlyunk és az egészségünk közötti összefüggésekről?

Ebben a cikkben részletesen körbejárjuk a BMI fogalmát, jelentőségét, számításának módját, az értékek értelmezését, valamint korlátait és az alternatív módszereket.

A BMI rövidítésének jelentése

A BMI a Body Mass Index angol kifejezés rövidítése, amely magyarul Testtömegindexet jelent. Ezt a mutatót Adolphe Quetelet belga statisztikus és matematikus fejlesztette ki a 19. század közepén, ezért néha Quetelet-indexnek is nevezik. A BMI egy egyszerű matematikai képlet segítségével határozza meg, hogy egy adott személy testtömege arányos-e a testmagasságával.

A BMI definíciója és célja

A BMI definíció szerint a testtömeg (kilogrammban) és a testmagasság (méterben) négyzetének hányadosa. Tehát a képlet a következő:

BMI = testsúly (kg) / testmagasság (m²)

A BMI elsődleges célja, hogy egy gyors és egyszerű módszert biztosítson a testsúly kategóriába sorolására, és ezáltal egy általános képet adjon arról, hogy az adott személy testsúlya az egészséges tartományba esik-e, vagy esetleg alultápláltság, túlsúly vagy elhízás áll-e fenn. Fontos megjegyezni, hogy a BMI nem közvetlenül a testzsírszázalékot méri, hanem egy statisztikai mutató, amely a testsúly és a magasság arányát vizsgálja. Ennek ellenére széles körben elfogadott eszköz a testsúllyal összefüggő egészségügyi kockázatok becslésére populációs szinten.

A BMI jelentősége és alkalmazási területei

A BMI ismerete és rendszeres ellenőrzése több szempontból is fontos lehet:

• Egészségügyi kockázatok becslése: A BMI érték segít azonosítani azokat az egyéneket, akiknél a testsúlyuk miatt magasabb lehet bizonyos krónikus betegségek kialakulásának kockázata. A magas BMI (túlsúly, elhízás) összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegséggel, a magas vérnyomással, a szív- és érrendszeri betegségekkel (pl. szívinfarktus, stroke), bizonyos daganatos megbetegedésekkel (pl. emlő-, vastagbél-, méhtestrák), alvási apnoéval, ízületi problémákkal és epekővel. Az alacsony BMI (soványság) pedig utalhat alultápláltságra, tápanyaghiányra, gyengült immunrendszerre, csontritkulásra vagy étkezési zavarokra.
• Szűrővizsgálatok eszköze: Az orvosok és egészségügyi szakemberek gyakran használják a BMI-t egy gyors szűrőeszközként a testsúly felmérésére a rutin vizsgálatok során. Ha a BMI érték a normál tartományon kívül esik, az további vizsgálatokat és életmódbeli tanácsadást indokolhat.
• Populációs szintű monitorozás: Közegészségügyi szinten a BMI segít a népesség tápláltsági állapotának nyomon követésében, az elhízás és az alultápláltság prevalenciájának felmérésében, és a közegészségügyi programok tervezésében és értékelésében.
• Motiváció és tudatosság növelése: Az ember számára a BMI ismerete tudatosságot teremthet a testsúlyával és az azzal járó esetleges kockázatokkal kapcsolatban, és motivációt adhat az egészségesebb életmód kialakításához, a testsúlycsökkentéshez vagy éppen a súlygyarapodáshoz, ha szükséges.

Fontos azonban hangsúlyozni a BMI korlátait is. Mivel a képlet csak a testsúlyt és a magasságot veszi figyelembe, nem tesz különbséget az izom- és a zsírtömeg között. Emiatt előfordulhat, hogy egy nagyon izmos sportoló BMI értéke a túlsúlyos vagy elhízott kategóriába esik, holott a testzsírszázaléka alacsony és az egészségi állapota kiváló. Hasonlóképpen, egy idősebb ember, aki az izomtömegéből veszített, lehet normál BMI értékű, miközben a testzsírszázaléka magas (ezt nevezik „normál súlyú elhízásnak”). A BMI nem veszi figyelembe a testalkatot, a csontozatot és a zsír eloszlását sem a testen, pedig a hasi (zsigeri) elhízás különösen magas egészségügyi kockázatot jelent. Gyermekek és serdülők esetében a BMI értelmezése eltérő, ott nem fix kategóriákat, hanem életkorra és nemre specifikus percentilis táblázatokat használnak.

Tehát a BMI egy hasznos és könnyen alkalmazható szűrőeszköz, de önmagában nem ad teljes képet az egyén egészségi állapotáról vagy testösszetételéről. Az eredményeket mindig kontextusban kell értékelni, figyelembe véve más tényezőket is (pl. derékkörfogat, testzsírszázalék, életmód, családi kórtörténet, egyéb egészségügyi mutatók), és szükség esetén orvosi konzultáció javasolt.

A BMI számításának módszere

A BMI kiszámítása rendkívül egyszerű, és bárki elvégezheti otthon is, mindössze egy mérlegre és egy mérőszalagra vagy magasságmérőre van szükség.

A képlet:

BMI = Testsúly (kilogrammban) / Testmagasság (méterben) négyzete

Lépések:

1. Mérd meg a testsúlyt kilogrammban (kg). Lehetőleg reggel, éhgyomorra, könnyű ruházatban mérd meg magad a legpontosabb eredmény érdekében.
2. Mérd meg a testmagasságot méterben (m). Állj egyenesen, cipő nélkül egy falhoz, és egy vízszintes tárgy (pl. könyv) segítségével jelöld be a fejtető magasságát a falon, majd mérd le a távolságot a padlótól. Váltsd át a magasságot méterbe (pl. 175 cm = 1,75 m).
3. Négyzetre emelés: Emeld négyzetre a méterben megadott testmagasságot (szorozd meg önmagával). Például, ha a magasságod 1,75 m, akkor 1,75 * 1,75 = 3,0625.
4. Osztás: Oszd el a kilogrammban mért testsúlyt a testmagasság négyzetével. Például, ha a testsúly 70 kg, és a magasság 1,75 m (aminek a négyzete 3,0625), akkor a BMI = 70 / 3,0625 = 22,86.

Ma már számos online BMI kalkulátor is elérhető az interneten, amelyekbe csak be kell írni a testsúlyt és a testmagasságot, és azonnal megkapjuk a BMI értékünket és annak értelmezését.

A BMI értékek értelmezése (BMI táblázat)

Miután kiszámítottuk a BMI értékünket, fontos tudni, hogyan értelmezzük azt. A felnőttekre vonatkozó leggyakrabban használt kategóriákat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) határozta meg:

BMI Kategória	BMI Érték	Kockázat
Súlyos soványság	< 16,0	Nagyon magas (alultápláltság, hiánybetegségek)
Mérsékelt soványság	16,0 – 16,99	Magas
Enyhe soványság	17,0 – 18,49	Enyhén emelkedett
Normál testsúly	18,5 – 24,99	Minimális / Átlagos
Túlsúly	25,0 – 29,99	Emelkedett
I. fokú elhízás	30,0 – 34,99	Mérsékelten magas
II. fokú elhízás	35,0 – 39,99	Magas
III. fokú (súlyos) elhízás	≥ 40,0	Nagyon magas (extrém kockázat)

Értelmezés:

• Soványság (BMI < 18,5): Az alacsony testsúly utalhat elégtelen tápanyagbevitelre, felszívódási zavarokra, vagy más mögöttes egészségügyi problémára. Növeli a fertőzésekkel szembeni fogékonyságot, a csontritkulás kockázatát, és hormonális zavarokat okozhat.
• Normál testsúly (BMI 18,5 – 24,99): Ez az egészségesnek tekintett tartomány, amely a legalacsonyabb egészségügyi kockázatokkal jár együtt a testsúly szempontjából.
• Túlsúly (BMI 25,0 – 29,99): A túlsúly már emelkedett kockázatot jelent számos krónikus betegségre, mint a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek. Életmódváltás, a testsúly csökkentése javasolt.
• Elhízás (BMI ≥ 30,0): Az elhízás jelentősen növeli a krónikus betegségek kockázatát és a korai halálozás esélyét. Az elhízás különböző fokozatai egyre magasabb kockázatot jelentenek. Az elhízás kezelése orvosi segítséget és komplex életmódváltást igényel.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a kategóriák átlagos felnőttekre vonatkoznak. Ahogy korábban említettük, sportolóknál vagy időseknél az értelmezés eltérő lehet, és gyermekeknél speciális percentilis táblázatokat használnak.

Gyerekek BMI táblázata

Ahogy fentebb említettük a BMI táblázat eltér gyermekek és felnőttek esetében, így ha gyerek esetében szeretnénk BMI-t mérni, akkor az alábbi táblázatot vegyük figyelembe.

A gyerekekre vonatkozó BMI (testtömegindex) táblázat nem olyan egyszerű, mint a felnőtteknél, mert itt figyelembe kell venni az életkort és a nemet is. A gyerekek BMI értékét százalékos értékként (percentilis) értékeljük, amely azt mutatja meg, hogy az adott gyerek testtömegindexe hogyan viszonyul a vele egykorú és azonos nemű gyerekekéhez.

BMI percentilis alapú kategóriák 2–18 éves korig:

Percentilis tartomány	Kategória
< 5%	Sovány
5% – 85%	Normál testsúly
85% – 95%	Túlsúlyos
> 95%	Elhízott

Fiúk esetében az egyes életkorban ezek a BMI tartományok tekinthetőek átlagosnak:

Életkor (év)	Normál BMI tartomány
2	15,0 – 18,0
4	14,5 – 17,0
6	14,0 – 17,5
8	14,5 – 18,5
10	15,0 – 19,5
12	16,0 – 21,0
14	17,0 – 22,5
16	18,0 – 23,5
18	18,5 – 24,0

Lányok esetében pedig ezek:

Életkor (év)	Normál BMI tartomány
2	14,5 – 18,0
4	14,0 – 17,0
6	13,5 – 17,5
8	14,0 – 18,5
10	15,0 – 20,0
12	16,5 – 22,0
14	17,5 – 23,5
16	18,5 – 24,5
18	19,0 – 25,0

Alternatív módszerek

Mivel a BMI-nek megvannak a maga korlátai, érdemes lehet más módszereket is alkalmazni a testösszetétel és az egészségügyi kockázatok pontosabb felmérésére:

1. Derék-magasság arány (WHtR – Waist-to-Height Ratio): Egyre népszerűbb mutató, amely a derékkörfogatot veti össze a testmagassággal. Úgy tartják, hogy jobban jelzi a hasi (zsigeri) zsírfelhalmozódást, amely különösen nagy egészségügyi kockázatot jelent. Az ajánlás szerint a derékkörfogatunk ne legyen több, mint a testmagasságunk fele (WHtR < 0,5). Számítása: Derékkörfogat (cm) / Testmagasság (cm).
2. Derék-csípő arány (WHR – Waist-to-Hip Ratio): Ez a mutató a derékkörfogat és a csípőkörfogat arányát vizsgálja, szintén a hasi elhízás mértékének becslésére szolgál. Számítása: Derékkörfogat (cm) / Csípőkörfogat (cm). Nőknél 0,85 felett, férfiaknál 0,90 felett emelkedett kockázatot jelez.
3. Testzsírszázalék mérés: Ez a legpontosabb módja annak, hogy megtudjuk, a testtömegünk hány százaléka zsír és hány százaléka zsírmentes tömeg (izmok, csontok, szervek, víz). Többféle módszer létezik a mérésére:
   • Kalipperes bőrredőmérés: Egy speciális eszközzel (kalipper) megmérik a bőrredők vastagságát a test különböző pontjain, és ebből számítják ki a testzsírszázalékot. Viszonylag olcsó, de a pontossága a mérést végző személy tapasztalatától függ.
   • Bioelektromos impedancia analízis (BIA): Speciális mérlegek vagy kézi eszközök gyenge elektromos áramot vezetnek át a testen, és az elektromos ellenállás alapján becsülik meg a testzsírszázalékot. Kényelmes, gyors, de a pontosságát befolyásolhatja a hidratáltsági szint.
   • DEXA (Dual-Energy X-ray Absorptiometry): Ez egy orvosi képalkotó eljárás, amelyet eredetileg a csontsűrűség mérésére fejlesztettek ki, de rendkívül pontosan képes meghatározni a testzsírszázalékot és annak eloszlását is. Ez a legpontosabb, de egyben a legdrágább és legkevésbé hozzáférhető módszer.
   • Hidrosztatikus (víz alatti) mérés, Légszorításos pletizmográfia (Bod Pod): Ezek laboratóriumi körülmények között végzett, nagyon pontos mérések, de ritkán alkalmazzák őket a gyakorlatban.

Az alternatív módszerek, különösen a testzsírszázalék mérés és a derékkörfogat figyelembevétele, kiegészíthetik a BMI által nyújtott képet, és segíthetnek az egészségügyi kockázatok pontosabb felmérésében.

Gyakori kérdések (GYIK)